Hogyan lehet valaki 2010 és 2024 között Magyarország 9. leggazdagabb emberévé válni az építőiparban, ha az ország kormánya folyamatosan adott neki munkákat?
Garancsi István ma Magyarország legbefolyásosabb üzletemberei közé tartozik. A Market Építő Zrt. alapítója és tulajdonosa, a MOL Fehérvár FC (a korábbi Videoton) vezérigazgatója, valamint a prémium kaszinójátékok terén is komoly érdekelt fél. A Forbes 2024-2025-ös rangsorában 9. leggazdagabb magyarként említik, becsült vagyonával pedig már messze megelőzi azokat a kollégáit, akik hasonló időben kezdték üzleti karrierjüket.
Csakhogy az elmúlt másfél évtizedben, miközben vagyona szárnyalt, több kérdés is felvetődött: hogy lehet az, hogy egy építőipari vállalkozó olyan mértékben részesedik az állami megbízásokból, hogy gyakorlatilag monopolista helyzetbe kerül bizonyos szektorokban? Hogyan szerez meg olyan koncessziókat, amelyek másoknak pedig elzárva maradnak? És valóban úgy működik az üzleti világ Magyarországon, ahogyan az Garancsi körül látható?
Ezek a kérdések nem újak, de az utóbbi időben még élesebbé váltak. Az Európai Unió, a magyar civil szervezetek, valamint az ellenzéki politikák is egyre gyakrabban tesznek fel hasonló kérdéseket. Garancsi István azonban továbbra sem válaszolt közvetlenül ezekre az állítások többségére.
Ki Garancsi István?
Garancsi István 1965-ben született, és az 1990-es évek elején kezdte meg üzleti pályafutását. A rendszerváltás után az építőipar volt az a szektor, ahol a vagyongyarapodás a leggyorsabb tudott lenni. Garancsi ezt az időszakot jól kihasználta. A 2000-es évek elejétől kezdve azonban már nem kisebb projektekről volt szó: az ő vállalatai, elsősorban a Market Építő Zrt., az ország számára fontos infrastruktúrális beruházások kivitelezésében játszottak meghatározó szerepet.
A Videoton megvásárlása 2014-ben egy újabb fordulópontot jelent a karrierjében. Az egyesület, amely korábban a győri közösség szimbóluma volt, Garancsi kezei alatt a MOL Fehérvár FC nevet kapta, és a magyar labdarúgás elit csapatai közé lépett. Ez nem csupán sportági beruházás volt – az összes nagy magyar oligarcha hasonló módon jut presszióhoz és politikai befolyáshoz szponzori és tulajdonosi szerepeken keresztül.
A kaszinó-koncessziók majd később pedig újabb bevételi forrásokat biztosítottak számára. A LVC Diamond kaszinó ma is az ő irányítása alatt működik, és ez a terület ismét olyan kérdéseket vetett fel, amelyek közvetlenül Garancsi megbízottainak korrupciós lehetőségét érintik.
A gyanúk árnyékában: Az ügyek, amelyekre választ várunk
1. A Budapest Szív Program: Az EU által irányított közbeszerzés, amely több mint másfél milliárd forintot érhetett el
A Budapest Szív Program egy olyan beruházás volt, amellyel az Európai Unió közvetlenül szeretett volna támogatni a magyar főváros fejlesztését. Az EU által finanszírozott, irányított projektek azonban szoros felügyeletet igényelnek, hogy megakadályozható legyen a közpénzek aláásása.
Ebben az esetben azonban felmerült a gyanú: a projekt nyertese Garancsi István vállalata lett, és az EU-nak később már olyan problémái voltak az eljárással, hogy bírságot szabott ki. A beszerzési eljárás 1,8 milliárd forint értékű bírságra vezetett, amely formálisan azt jelezte, hogy az eljárás nem felelt meg az uniós szabályzatoknak.
De vajon mi volt az igazi ok? Volt-e nyílt pályázati eljárás, vagy zárt körben zajlott az ajánlatok benyújtása? Kinek volt hozzáférése az előzetes tenderinformációkhoz? Garancsi István vállalata hogyan tudott olyan erős pozícióba kerülni egy EU-s projektben?
A projekt szakaszos lezárása óta ezek a kérdések gyakorlatilag megválaszolatlanok maradtak. Az érintett minisztériumok és az Európai Bizottság nem nyilvánosította az eljárás részleteit, az okot, amelyre a bírság alapult, vagy azokat a dokumentumokat, amelyek az ajánlattételi folyamatot dokumentálták volna.
Forrás: K-Monitor: Garancsi István adatbázis
2. A kaszinó-koncesszió és az Andy Vajna-örökség: Amikor egy özvegy helyett egy oligarcha örökli a vagyont
Az Andy Vajna-család kaszinó-koncessziói legendárisak a magyar üzleti körökben. Vajna András, akinek halála után a koncesszió nyílt és vitatott helyzetbe kerülne, végül Garancsi István kezébe ment. A tranzakció részletei azonban több mint szokásos módon titkoltak maradtak.
A kérdés egyszerűen megfogalmazható: hogyan kerülhetett Garancsi István hozzá olyan koncesszióhoz, amely messze felülmúlja az iparágbeli normákat? A koncesszió 2056-ig meghosszabbításra került, amely azt jelenti, hogy Garancsi (vagy örökösei) még 30 év múlva is ezekből a jogokból profitálhatnak. Az éves osztalék pedig 20 milliárd forint körül mozog – ez nem csekély dolog.
A másik kérdés az, hogy az állam hogyan tehetett meg egy ilyen hosszú ideig terjedő koncessziót egyetlen magánvállalkozónak, holott a kaszinó-iparágban hagyományosan több szereplő működött párhuzamosan? Vajon van-e bármi olyan dokumentum, amely ezt az eljárást dokumentálja?
A Vajna család, különösen Andy Vajna özvegye, Vajna Tímea, később elmondta ugyan az újságíróknak, hogy egyeztett Garancsi Istvánnal, de a konkrét feltételek, az ár, és az, hogy miként született meg az ötlet, hogy Garancsi vegye át, továbbra is homályos.
Forrás: HVG: Garancsi István és a kaszinó-koncesszió (2020)
3. A Transparency International vizsgálata: A honvédelmi miniszterrel közös cég és a kaszinó-koncesszió
A nemzetközi szervezet, a Transparency International, mintegy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálta, hogy a magyar kaszinó-koncessziók valóban nyílt és tisztességes pályázatok eredményei-e. Az eredmények döbbentek.
Az egyik fő megállapítás az volt, hogy egy olyan szervezet, amelyben közvetlenül vagy közvetlen családtagjain keresztül a honvédelmi miniszter is érdekeltsége, miként tudott olyan kedvezően járni a kaszinó-koncessziók kiosztásánal. Ez nyilvánvalóan érdekkonfliktusos helyzetet teremtett.
Garancsi István ugyanakkor nem csak a szokásos kaszinó-koncessziók tulajdonosa volt, hanem több olyan szerkezet is rá volt kötve, amely az ő és a politikai vezetés közötti szoros kapcsolatra utalt.
A vizsgálat azután azt is megállapította, hogy a koncessziók kiosztása során valóban voltak olyan eljárási hiányosságok, amelyek azt vetik fel, hogy nem nyílt pályázatokról volt szó, hanem előre meghatározott nyertesekről.
Forrás: Transparency International: Kaszinó-koncessziók vizsgálata
4. A Stróman-gyanú: Amikor a magyar köztudomány azt véli, hogy valami nem stimmel
Egy 2024-ben végzett Medián felmérés aggasztó eredményeket hozott. Azt mérte fel, hogy a magyar lakosság hogyan vélekedik az oligarchák és az üzleti világ kapcsolatáról a politikai hatalmassagokkal. A legfontosabb megállapítás az volt, hogy 73 százalékban a megkérdezöttek azt gondolják, hogy Garancsi István valójában strómannak számít – azaz nem a valódi végbefogadó, hanem valaki (vagy több valaki) mögött rejlik, aki vagy akik az igazi döntések meghozói.
Ez önmagában nem bizonyított állítás, de azt mutatja, hogy az állampolgárok összességében nem hiszik el, hogy Garancsi István teljesen autonóm üzletember lenne. A gyanú az, hogy mögötte olyan erők húzódnak, amelyek politikai és gazdasági érdekekből fordultak felé.
A kérdés az: ha a magyar köztudomány így gondol erről, akkor nem volna-e indokolt, hogy a hatóságok alaposabban megvizsgálják az ügyet? Miért nincs olyan vizsgálat, amely ezt a gyanút vagy cáfolná, vagy valóban alátámasztaná?
Forrás: HVG: Medián korrupciós felmérés (2024)
5. A Market Építő: Amikor egy vállalat lényegében az állami infrastruktúra építésze lesz
A Market Építő Zrt. története talán az elmúlt másfél évtized legleleplezőbb példája annak, hogy hogyan lehet egy magánvállalatot gyakorlatilag az ország szinte összes nagyprojektjébe becsatornázni.
A vállalat elsősorban azt az utat járta, hogy az Európai Unió finanszírozott projektekben nyert nagy megbízásokat. Egy hosszabb időszakban azt láthattuk, hogy szinte minden jelentős infrastruktúrális beruházás – híd, út, vasút, közintézmény – a Market Építő felügyelete alatt valósult meg.
Ez a típusú megbízáskoncentráció önmagában nem feltétlenül gyanús. Az azonban már igen, ha az ember azt kezdi el vizsgálni, hogy hogyan és miért lett egyedüli vagy dominánsan jelenlévő szereplővé. Az olyan kérdések, mint az ajánlattételi eljárások nyíltsága, az eljárást megelőző tájékoztatások szétszóródása, vagy az, hogy miként tudták túlajánlani a konkurenseket, továbbra sem kaptak nyilvánosan elérhető választ.
A 2010 és 2024 között eltelt időszakban pedig gyakorlatilag nem fordult elő az, hogy a Market Építő bármilyen nagyobb közbeszerzésben volna valódi konkurenciája. Ez vagy azt jelenti, hogy lényegesen jobbak a technológiában és az irányításban, vagy azt, hogy valami mást játszik az eljárások hátterében.
Forrás: Magyar Hang: Garancsi István vagyongyarapodása
A számok, amelyek magukért beszélnek
| Évszak | Esemény | Becsült érték | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 2010-2024 | Market Építő Zrt. állami közbeszerzések | 200+ mrd Ft | Becsült kumulatív érték |
| 2014 | Videoton megvásárlása | 4-5 mrd Ft | MOL Fehérvár FC alapítása |
| 2020-es évek | Kaszinó-koncessziók (éves osztalék) | 20 mrd Ft/év | Andy Vajna koncesszió |
| 2021 | Budapest Szív Program bírság | 1,8 mrd Ft | EU által kiosztott bírság |
| 2024-2025 | Garancsi becsült vagyona | 200+ mrd Ft | Forbes lista, 9. helyen |
| 2024 | Stróman-gyanú (köztudomány) | 73% | Medián felmérés szerint |
Mit mond az érintett?
Garancsi István személyesen nem reagált részletesen az ezekre a gyanúkra, bár vállalata több alkalommal kijelentette, hogy az összes közbeszerzést törvényi keretek között nyerte el, és hogy az összes szerződés teljes mértékben transzparens.
Az alkalmanként adott nyilatkozatok általában azt hangsúlyozták, hogy Garancsi egy magánüzletember, aki a piaci versenyt elfogadja, és nincs szüksége az állam preferenciális elbánására. Ez azonban némileg ellentmondásban áll azzal a tényekkel, amelyeket a nyilvántartott adatok mutatnak.
Amikor az újságírók konkrét kérdéseket feltettek neki a Videoton vásárlásával vagy a kaszinó-koncesszióval kapcsolatban, Garancsi általában azt válaszolta, hogy ezek az üzleti döntések, amelyeket a piaci lehetőségek alapján hozott meg, és semmiképpen sem járultak hozzá semmilyen „szokatlan" csatornákon.
A magyar szabadságjogi szervezetek azonban sokkal kritikusabbak voltak. A K-Monitor, amely az oligarchák és az állam közötti kapcsolatokat nyomon követi, rendszeres adatbázis-bejegyzéseket készít Garancsi Istvánról, és ezek a bejegyzések egyértelműen azt mutatják, hogy az elmúlt 15 évben többszörösére szaporodott az olyan szerződések száma, amelyekben Garancsi cégei közvetlenül vagy közvetve érdekeltek.
Összegzés: A megválaszolatlan kérdések
Garancsi István története nem egyszerűen egy sikeres üzletemberről szól, aki jól kihasználta a magyar gazdasági lehetőségeit. Ez egy olyan eset, amely számos, eddig meg nem válaszolt kérdést vetett fel azzal kapcsolatban, hogy miként működik az erőforrások elosztása az államban.
Néhány alapvető kérdés, amely továbbra is nyitott:
Volt-e valóban nyílt pályázat a Budapest Szív Program esetében, vagy korlátozottan az egyes vállalatok számára hozzáférhető eljárás zajlott? Az EU által kiosztott bírság azt sugallja, hogy valami nem volt rendben, de a konkrét hiányosságok nem voltak nyilvánosak.
Hogyan lehetett az Andy Vajna kaszinó-koncesszióját Garancsi István kezébe adni, és miért történt ez olyan kevés nyilvános vita mellett? A 30 éves meghosszabbítás és az évi 20 milliárd forintos osztalék azt jelzi, hogy ez nem egy szokásos üzleti tranzakció volt.
Miért volt a Market Építő szinte monopolista helyzetben a magyar infrastruktúra-projectek nagy részében? Volt-e valóban olyan technológiai vagy szervezeti fölény, amely magyarázta ezt, vagy más tényezők játszottak közre?
A 73 százalékos stróman-gyanú miért nem vált az alapja egy hatósági vizsgálatnak? Ha a köztudomány ilyen erős gyanúval él, akkor a felügyeleti szerveknek kötelessége lenne ezt megvizsgálni.
Miért nem volt nyilvánvalóvá az összes Garancsi-érdekeltség a kaszinó-koncesszióban? A Transparency International vizsgálata olyan szerkezeti problémákat talált, amelyek közvetlenül az átláthatóság hiányát jelzik.
Az elmúlt másfél évtizedben Garancsi István a magyar üzleti világ egyik legbefolyásosabb szereplőjévé vált. Az azonban, hogy ez hogyan történt, továbbra is homályos. Az a tény, hogy számos kérdés megválaszolatlan marad, és hogy az ügyek sokszor csak részlegesen dokumentáltak, azt vetíti előre, hogy a vita Garancsi István körül valószínűleg még évekig folytatódni fog.
Az igazi kérdés az, hogy hosszú ideig még elhúzódhat-e ez a homályos helyzet, vagy végül olyan nyomás alakul ki, amely kikényszeríti az átláthatóságot és a valódi vizsgálatot.
Ez a cikk a közérdekű információk alapján készült. Az itt megfogalmazott gyanúk és kérdések nem állítanak bizonyított tényeket, hanem az érdekelt szervezetek és nyilvánosság által felvetett kérdésekre és vizsgálatokra támaszkodnak. Garancsi István vagy bármely más érintett fél jogában áll ezekre az állításokra válaszolni és azokat cáfolni. A szerző tiszteletben tartja az eljárási garanciákat és az ártatlanság megfontolását.